HTML

Világlátó Blog

Hasznos cikkek, érdekességek, ország/város ismertetők, nevezetességek, látnivalók utazóknak

Díjmentes szállásfoglalás

Világlátó Blog - utazási tanácsok, látnivalók a nagyvilágban, utazók blogja

2011.01.09. 22:41 utazasblog

Párizs

Címkék: tavasz párizs pihenés párizsi

Párizs Franciaország fővárosa, Európa egyik legnagyobb városa. A mozgalmas, bohém életéről és a divatról ismert metropolisz, amelyet sokszor a „Fények városának” neveznek, a világ leglátogatottabb úticélja.

Az ország északi részén a Szajna folyó partján terül el, az Île-de-France régió (vagy Région Parisienne) szívében. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége elővárosait nem számítva 2006 januárjában 2 167 944 fő volt, ám agglomerációival a Párizsi „unité urbaine” (városi terület) populációja 2005-ben több volt mint 9 millió fő, míg a Párizs „aire urbaine” (fővárosi terület) 12 millió lakost számlál.

A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és a műveszetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte. A Région Parisienne Franciaország legfejlettebb területe, gazdaságának központja. 2006-ban 500,8 millió euróval a francia bruttó hazai termék egynegyedét adta. A világ 500 legjelentősebb vállalatából 38 székel Párizs számos üzleti negyedének egyikében. Jelentős nemzetközi szervezetek, mint az UNESCO, az OECD, az ESA és az ICC is párizsi központú.

A világban Párizs a legnépszerűbb úticél a turisták körében több mint 30 millió évi látogatóval.

Városkép

Párizs a feltevések szerint két szajnai szigeten, a Cité-szigeten és a Szent Lajos-szigeten terült el. Innen a Szajna mindkét partján terül el maga a város 1860-ban meghúzott határai közt, amelyet a 32 kilométer hosszú külső körút határoz meg. Az előbbi ovális formájú területen túl Párizs további két parkos területet is magáénak tudhat: a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes ligeteket.

A városban további parkok is működnek (mint a Luxemburg-kert, a Jardin des Tuileries, a Parc de la Villette vagy a Parc de Belleville), de sok ház tetején is találni fás területeket.

Párizs fő folyója a Szajna, amely egy körívben folyik át délkeletről délnyugatra a városon. Így az északi Jobb Part kétszer akkora kiterjedésű, mint a déli Bal Part. Két kisebb folyó is húzódik a városban: a Bièvre, amely délről folyik a felszín alatt Párizsba és a Saint-Martin csatorna, amely északkelet felől részben lefedve érkezik a Szajnához.

A városban több kisebb domb is a található, melyek közül a jelentősebbek: a Montmartre és a Buttes-Chaumont a jobb parton, a Butte aux Cailles és a Sainte-Geneviève-hegy pedig a bal parton.

Nevezetességek

Kiemelkedő épületek

  • Eiffel-torony
  • Notre Dame-székesegyház
  • Sainte-Chapelle kápolna
  • Conciergerie
  • Szajna rakpartjai
  • Diadalív (Arc de Triomphe)
  • Pantheon
  • Sacré Cœur
  • Louvre

Közterek, parkok, negyedek

  • Champs-Élysées – Párizs jelképévé vált bevásárló utca
  • Luxemburg-kert
  • Le Marais
  • Vosges tér
  • Montmartre
  • Cimetière de Montmartre (temető)
  • Quartier Latin – diáknegyed

Múzeumok

  • Louvre
  • Musée d'Orsay
  • Centre Georges Pompidou
  • Picasso Múzeum
  • Rodin Múzeum

Környéken

  • Versailles-i kastély
  • St. Denisi bazilika
  • Défense
  • Disney-Land
  • Chartes-i katedrális

Utazási tanácsok

Repülővel
Magyarországról a Malév illetve AirFrance járatok a Charles de Gaulle [CDG] repülőtér 2-es termináljára, az easyJet járatok az Orly repülőtér déli termináljára (Orly-Sud) érkeznek. A WizzAir Budapest - Párizs (Beauvais) járatát 2010. január 11-én beszüntette.

Vonattal
Párizs Budapestről csak bécsi vagy müncheni átszálással érhető el. A vonatjegy árak magasak, így nem feltétlen kifizetődő az így érkezés.
Franciaországon belülről, Németországból, Svájcból, Londonból és a Benelux-államokból azonban Párizs rendkívül könnyen és gyorsan elérhető vonattal, mivel a Nyugat-Európai gyorsvonathálózat (TGV, Thalys, Eurostar) kiemelkedő jelentőségű központja.

Busszal
Budapestről heti háromszor indul Eurolines járat Párizsba. Erre már irányonként 9900 Ft-ért lehet jegyet kapni, de ha épp nem jut ilyen, az utazás ára mintegy 25 000 egy útra, 45 000 Ft menettérti útra.
Még Párizs és Brüsszel között jár nagy számú buszjárat, de más közép- és nyugat-európai nagyvárosokból is járnak ide járatok.

Helyi közlekedés

Metróval
Párizs közlekedésének legfontosabb elemét a metrók alkotják. A 14 metróvonal az amúgy kis területű várost rendkívül sűrűn behálózza, ezért bármilyen jellegű utazásnál a metró az elsődleges alternatíva.
Az utazást tovább könnyíti, hogy a metrók gyorsak és sűrűn járnak (és későig: 1.30-ig), valamint hogy a metróra szóló jegy mindaddig érvényes, amíg el nem hagytuk a metró területét, azaz korlátlan számú átszállásra jogosít.
A metróhoz való bejutáshoz érvényes jeggyel vagy bérlettel kell rendelkezni, ezt a belépő kapunál a megfelelő helyre be kell dugni, amely csak akkor nyílik, ha a jegy érvényes. A jegyet az érvényesítés után el kell venni, mert a Metró Redőrség bármikor kérheti azt, és hiányában komoly bűntetést szabhat ki.

Source: wikipedia

Szólj hozzá!

2010.11.07. 17:12 utazasblog

Dublin

Dublin Írország fővárosa. Az Ír-sziget keleti partján, az Ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. A város Dublin megye központja. A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fővárosa volt.

Dublinnak, akár Budapestnek 2 főrésze van. Csak ott nincs neve a 2 városfélnek, hanem az égtájak szerint vannak elnevezve, azaz Észak és Dél Dublin. Észak kerületei 1-17ig a páratlan számok, míg Dél kerületei a 2-24ig. Ez azt mutatja, hogy nem 24 kerülete van Dublinnak, hanem csak 21 valamint a postai irányítószámok szerint van egy Co. Dublin, ami a county-t, azaz a megyét jelenti. Co. Dublin nem egy kerülete Dublinnak, de a nagy Dublinnak és egyben Dublin megyének egy kiegészítője.

Egyes számítások szerint Dublin a harmadik leglátogatottabb európai város, több mint négy millió látogató keresi fel évente.

A dublini élet

A főváros élete első pillanattól kezdve a nagy mediterrán városok nyüzsgésére emlékeztet. Az utcákon nem túl sietősen hömpölyögnek a ráérős emberek. A bevásárló utcákon és a sétáló körzetekben szűnni nem akarónak látszik az emberáradat. A késő délutáni óráktól a bevásárló embereket felváltják a színházba, koncertre, mozib és főleg a kocsmai beszélgetésre igyekvők. Ez a kultúr-vándorlás nagy intenzitással tart majdnem éjfélig, amíg a kocsmákból haza nem térnek a vidám dubliniak. Az átlag ír ember számára a kocsma kulturális intézmény is (nem ritkaság, ha annyian vannak, hogy mozdulni is alig lehet). Dublin nemcsak a pu-nak nevezett kocsmák világfővárosa. Múzeumai, utcazenészekkel és mutatványosokkal teli sétálóutcái, hangulatos parkjai, tengerparti ösvényei mind-mind növelik a város urbánus értékét.

A város ezer szállal kötődik az irodalomhoz. Jonathan Swift (1667-1745), a Gulliver utazásai szerzője a Hoe's Courtban született, és 1713-tól harminckét éven át volt a katedrális esperese. A drámaíró George Bernard Shaw (1856-1950) a Synge Streeten született, Oliver Goldsmith (1728-1774) író a Trinity College hallgatója volt. A Merrion Square-hez közel, ahol Oscar Wilde, a másik híres drámaíró született, látta meg a napvilágot James Joyce (1882-1914), a Dublini emberek és az Ulysses szerzője.
A Trinity College könyvtárában őrzik a Book of Kellst, egy 8. századból való illusztrált zsoltárkönyvet és Brian Boru király hárfáját, amely Dublin leghíresebb termékének, a Heuston pályaudvar közelében gyártott Guinness barna sörnek is a védjegye. A Heuston hídon át vezet az út a Phoenix parkba, amely 7,1 km²-es területével Európa legnagyobb városi parkja.

Templomok

  • Szent Patrik-székesegyház (anglikán)
  • Christ Church-székesegyház (anglikán) 

Emlékművek

  • Molly Malone
  • Daniel O'Connell szobra
  • James Larkin szobra
  • Father Theobald Mathew (1790-1856) szobra
  • Charles Stewart Parnell szobra

Színház

  • Abbey Theatre
  • National Concert Hall – nemzeti koncertterem
  • O'Donoghue's Pub

Múzeum

  • Nemzeti múzeum
  • Nemzeti galéria
  • Modern művészetek háza
  • Könyvtár

Multikulturális Dublin

Bár a város hosszú és folyamatos kivándorlást élt át, amely csak az 1990-es évek elején hagyott alább, napjainkban Dublin nagyszámú bevándorlót vonz elsősorban Lengyelországból, Kínából, az Egyesült Királyságból, Nigériából, Litvániából és Romániából. Jelen vannak bevándorlók a többi EU -tagállamból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Új-Zélandról, Oroszországból, valamint rengeteg kivándorolt ír tért haza az elmúlt évtizedben.

Szólj hozzá!

2010.11.03. 12:55 utazasblog

Amszterdam

Címkék: város amszterdam múzeumok látnivalók

A városról

Amszterdam (Amsterdam) a Holland Királyság fő- de nem székvárosa. Az Amstel folyó torkolatánál, az IJ-öböl partján fekszik. 1813 óta Hollandia fővárosa.

Amszterdam 207 négyzetkilométeres területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város körútjait, sugárútjait, a csatornák (grachtok) alkotják, melyeknek hosszúsága 44 km. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő hidak kapcsolnak össze egymással. Méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.

A város központjában található a Dam tér. Az amszterdamiak általában könnyű kis faházakat emelnek, mert a talaj süppedős, ingatag, puha homokréteg alkotja. A házakat valamikor facölöpök, most azonban betonoszlopok tartják. A rengeteg víz ellenére kevés az iható, ezt is az Északi tenger parti dűnék kútjaiból kapják. Hogy ezek a kutak el ne apadjanak, csővezetéken át a Rajna tisztított vizét szivattyúzzák a dűnevidékre, ahol a homok természetes szűrőként tovább javítja a minőséget.

Látnivalók

Hollandia művészeti, kulturális terén Amszterdam szerepe vitathatatlan. Rengeteg színház, múzeum található itt, leghíresebb az 1885-ben épített Rijksmuseum, ahol többek között Rembrandt Éjjeli őrjárata vagy Vincent van Gogh munkái láthatók. A múzeum 2008-ig felújítás alatt állt, ezalatt a gyűjteménynek több másik múzeum adott otthont. Megemlíthető még a Trópusi Múzeum, mely kiállításait a forró égöv témáinak szenteli, valamint a hajózástörténeti múzeum, a holland tengerjárókkal együtt. Híres épület még a Rembrandt-ház, valamint a Prinsengracht 26. sz. ház, ahol Anna Frank írta naplóját a német megszállás éveiben. Itt látható a világhírű sörgyártó cég, a Heineken múzeuma, amit az első Heineken sörgyár épületében alakítottak ki. Ez bemutatja a cég történetét, emellett a sör gyártásának technológiájába is beavatja a laikusokat. A város vigalmi negyede, a vöröslámpás negyed szintén ismert turistalátványosság, nem csak a kínált, máshol illegális szórakozások fogyasztóinak, hanem a hangulat iránt érdeklődő kívülállók számára is.

Múzeumok

  • Rijksmuseum - Hollandia nemzeti múzeuma, itt látható többek között Rembrandt: Éjjeli őrjárat című híres festménye. Ezen kívül számos híres Frans Hals, Vermeer, Jacob van Ruysdael és Jan Steen alkotást őriznek falai között. Érdekességei továbbá a babaház és a delfti porcelán gyűjtemények.
  • Van Gogh Museum - a híres németalföldi festő alkotásait mutatja be: „Krumplievők”, „Arles-i hálószoba”, valamint a Napraforgó-sorozat egyik darabja a leghíresebbek.
  • Stedelijk Museum - modern művészetek múzeuma.
  • Hermitage Amsterdam - a szentpétervári Ermitázs amszterdami tagozata.
  • Museum het Rembrandthuis - ebben a házban élt Rembrandt 1639-től halálig. Ma a művész szobáin kívül egy festmény- és vázlatgyűjteménynek ad otthont munkáiból.
  • Anne Frankhuis - ebben a házban élt, majd bujkált a zsidóüldözések elől a Frank család. Anne Frank itt írta meg híres naplóját.
  • Amsterdams Historisch Museum - a város több évszázados történetébe nyújt betekintést.
  • Tropenmuseum - antropológiai gyűjtemény
  • Nederlands Scheepvaartmuseum - a holland hajózás történetét mutatja be.

Source: wikipedia

Hasznos linkek Amszterdamba utazóknak

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása