Dublin Írország fővárosa. Az Ír-sziget keleti partján, az Ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. A város Dublin megye központja. A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fővárosa volt.
Dublinnak, akár Budapestnek 2 főrésze van. Csak ott nincs neve a 2 városfélnek, hanem az égtájak szerint vannak elnevezve, azaz Észak és Dél Dublin. Észak kerületei 1-17ig a páratlan számok, míg Dél kerületei a 2-24ig. Ez azt mutatja, hogy nem 24 kerülete van Dublinnak, hanem csak 21 valamint a postai irányítószámok szerint van egy Co. Dublin, ami a county-t, azaz a megyét jelenti. Co. Dublin nem egy kerülete Dublinnak, de a nagy Dublinnak és egyben Dublin megyének egy kiegészítője.
Egyes számítások szerint Dublin a harmadik leglátogatottabb európai város, több mint négy millió látogató keresi fel évente.
A dublini élet
A főváros élete első pillanattól kezdve a nagy mediterrán városok nyüzsgésére emlékeztet. Az utcákon nem túl sietősen hömpölyögnek a ráérős emberek. A bevásárló utcákon és a sétáló körzetekben szűnni nem akarónak látszik az emberáradat. A késő délutáni óráktól a bevásárló embereket felváltják a színházba, koncertre, mozib és főleg a kocsmai beszélgetésre igyekvők. Ez a kultúr-vándorlás nagy intenzitással tart majdnem éjfélig, amíg a kocsmákból haza nem térnek a vidám dubliniak. Az átlag ír ember számára a kocsma kulturális intézmény is (nem ritkaság, ha annyian vannak, hogy mozdulni is alig lehet). Dublin nemcsak a pu-nak nevezett kocsmák világfővárosa. Múzeumai, utcazenészekkel és mutatványosokkal teli sétálóutcái, hangulatos parkjai, tengerparti ösvényei mind-mind növelik a város urbánus értékét.
A város ezer szállal kötődik az irodalomhoz. Jonathan Swift (1667-1745), a Gulliver utazásai szerzője a Hoe's Courtban született, és 1713-tól harminckét éven át volt a katedrális esperese. A drámaíró George Bernard Shaw (1856-1950) a Synge Streeten született, Oliver Goldsmith (1728-1774) író a Trinity College hallgatója volt. A Merrion Square-hez közel, ahol Oscar Wilde, a másik híres drámaíró született, látta meg a napvilágot James Joyce (1882-1914), a Dublini emberek és az Ulysses szerzője.
A Trinity College könyvtárában őrzik a Book of Kellst, egy 8. századból való illusztrált zsoltárkönyvet és Brian Boru király hárfáját, amely Dublin leghíresebb termékének, a Heuston pályaudvar közelében gyártott Guinness barna sörnek is a védjegye. A Heuston hídon át vezet az út a Phoenix parkba, amely 7,1 km²-es területével Európa legnagyobb városi parkja.
Templomok
- Szent Patrik-székesegyház (anglikán)
- Christ Church-székesegyház (anglikán)
Emlékművek
- Molly Malone
- Daniel O'Connell szobra
- James Larkin szobra
- Father Theobald Mathew (1790-1856) szobra
- Charles Stewart Parnell szobra
Színház
- Abbey Theatre
- National Concert Hall – nemzeti koncertterem
- O'Donoghue's Pub
Múzeum
- Nemzeti múzeum
- Nemzeti galéria
- Modern művészetek háza
- Könyvtár
Multikulturális Dublin
Bár a város hosszú és folyamatos kivándorlást élt át, amely csak az 1990-es évek elején hagyott alább, napjainkban Dublin nagyszámú bevándorlót vonz elsősorban Lengyelországból, Kínából, az Egyesült Királyságból, Nigériából, Litvániából és Romániából. Jelen vannak bevándorlók a többi EU -tagállamból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Új-Zélandról, Oroszországból, valamint rengeteg kivándorolt ír tért haza az elmúlt évtizedben.
